Cukor vagy édesítő? – Részletesen a cukrokról

Köztudott, hogy a túlzott cukorfogyasztás amellett, hogy hizlal, károsítja a vese szűrőrendszerét, emeli a vér inzulinszintjét, és tulajdonképpen az egész anyagcserére vonatkozó következményei vannak.

Természetes és mesterséges édesítők

A magyarok naponta átlagosan 10 deka cukrot fogyasztanak, ami évente fejenként 35 kilogrammot tesz ki! Ennek nagyjából a tizede lenne ideális. A „cukor” megnevezés alatt azonban nem csak a kristálycukor értendő, ám sokan tévesen azt hiszik, a barna cukor vagy a méz kevésbé kalóriadús.

De vajon melyek az egyes édesítőszerek előnyei és hátrányai? A kérdésre dr. Kocsi Anikó, az Oxygen Medical diabetológusa válaszol.

 

Ha többet is szeretnél tudni a a saját  diétádról, ezt könnyen megteheted a HOMEMED minilabor multimérővel,  amellyel többek között mérheted még a

1.  Koleszterin szinted

2.  Húgysav szinted

3.  ßéta keton szinted

4.  Tejsav szinted

5.  Triglicerid szinted

6.  Vércukor szinted

7.  Hemoglobin szinted

A minilabor használatáról pedig részletes tájékoztatót ebben a leírásban és videóban találsz.  A mérőkészüléket megvásárolhatod illetve adataidat feltöltheted és bármikor visszanézheted a MEDtrend webfelületén.

 

Kristálycukor

KÁROS A SOK ÉDESSÉG?

„Ha sok édességet eszem, akkor utána 1-2 óra múlva rosszul leszek, szédülök, felmegy a pulzusom és mintha meg lennék zavarodva. Kicsit émelygek, hányingert is érzek. Kissé túlsúlyos is vagyok. Nem leszek, esetleg nem vagyok cukorbeteg?”

A szacharóz néven is ismert cukorfajta egy rész gyümölcscukorból és egy rész szőlőcukorból áll, amelyet nálunk elsősorban cukorrépából állítanak elő, a trópusi országokban pedig cukornádból.

Tévedés azt hinni, hogy csak a fehér, kristályos szerkezetű cukorfajta nevezhető szacharóznak, hiszen a porcukor, a nádcukor, a barna cukor, a kandiscukor is ide tartozik.

Szőlőcukor

Természetes formájában a gyümölcsökből és a mézből származik ez a cukorfajta, amely azonban burgonya- vagy kukoricakeményítőből is kinyerhető. A dextróz vagy glükóz néven is ismert cukrot testünk legfontosabb energiaszállítójának tartják.

A RÁKELLENES TÁPLÁLKOZÁS ALAPSZABÁLYAI

Kevés só, alkohol és cukor, annál több zöldség és gyümölcs. A gyorsétkezdéket pedig felejtsük el!

Az agy és a vörösvértestek is a szőlőcukorból nyerik az energiájukat, ám mivel ennek előállítására a szervezet is képes, ezt az anyagot nem feltétlenül kell folyamatos szőlőcukor rágcsálással bevinnünk.

Mivel a szőlőcukor gyorsan felszívódik, és hirtelen megnöveli a vércukor- és inzulinszintet, sportolóknak, gyerekeknek és szívbetegeknek különösen ajánlott.

Érdemes azonban figyelni arra, hogy a megemelkedett vércukorszint gyorsan le is csökken, és ezt azonnal éhségérzet követi.

Gyümölcscukor

A SZÉNHIDRÁTOK

Nem mindegy, hogy milyen formában visszük be szervezetünkbe a szénhidrátokat, mert fennállhat az elhízás és a cukorbetegség veszélye.

Ez a legédesebb cukorfajta, amelyről elterjedt, hogy sokkal egészségesebb a kristálycukornál, bár ez így nem feltétlenül igaz.

Előnye, hogy mivel fogyasztásakor az anyagcseréhez nincs szükség közvetlenül inzulinra, kiválóan alkalmas diabetikus termékek előállításához. Viszont a szénhidráton kívül nincs benne tápanyag, így akár üres kalóriának is nevezhetjük.

Tejcukor

SZÉNHIDRÁTOK ÉS A GLIKÉMIÁS INDEX

A felszívódó szénhidrátok általában egy óra múlva vannak csúcsértéken. A különböző glikémiás indexű szénhidrátok különböző vércukor csúcsértéket érnek el.

A tejcukrot (laktózt) iparilag a tejsavóból állítják elő, és a tejben, tejtermékekben fordul elő.

Akinél azonban problémát okoz a tejcukor megemésztése (és ez a lakosság 10-20 százalékéra igaz), legyen óvatos, hiszen a tejcukor ideális hordozóanyaga az aromáknak, édesítőszereknek és ízfokozóknak, így előfordul húsárukban, szószokban, pizzákban, instant levesekben, gyermekételekben és diétás élelmiszerekben is.

Malátacukor

A karamelles ízű malátacukor (maltóz) kevésbé édes, mint a kristálycukor, de talán éppen ezért még töményen sem tűnik kellemetlennek.

A keményítők lebontásakor keletkező anyagot a szervezet lassan bontja le, éppen ezért fogyasztása után még sokáig nem leszünk éhesek.

Maltózzal édesítik többek közt a péktermékeket, az italokat és a gyermekélelmiszereket.

Méz

A méz energiatartalma csak egy kicsit alacsonyabb, mint cukoré (kb. 320 Kcal/100g), ám rengeteg ásványi anyagot tartalmaz, úgy, mint kalcium, kálium, vas, mangán és C-vitamin, biotin és pantoténsav tartalma is igen magas.

Aki nem szeretne hízni, csak mértékkel fogyassza.

Amivel a cukor kiváltható

Kétféle anyaggal lehet a cukrot kiváltani: a cukorpótlókkal és az édesítőszerekkel. Az előbbiekre jellemző, hogy az ízen kívül a térfogatukban is hasonlítanak a cukorra, tehát jellemzően por állagúak.

A mesterséges édesítőszerek másik csoportja az energiát nem szolgáltató termékek, amelyek ma már nagy választékban elérhetők.

AMIT AZ ÉDESÍTŐKRŐL TUDNI ÉRDEMES

Új és ígéretesnek látszó tag az édesítőszerek családjában a stevia (sztíviának is nevezik). Teljesen természetes édesítő, hiszen egy dél-amerikai növény kivonata, nem mesterségesen állítják elő. Alacsony kalóriaértéke és intenzív édes íze mellett vérnyomást szabályozó hatása is felmerült. Kis mennyiség is elegendő belőle, főzésre, sütésre is alkalmas.

• Szacharin: a kesernyés mellékízű, a cukornál kétszázszor édesebb anyagból a megengedett mennyiség 2,5 mg/testsúlykg.
• Ciklamát: a szintetikus fehér port harmincszor édesebb a szacharóznál, és az USA egyes államaiban be van tiltva. Az EU-ban a napi megengedett mennyiség 7 mg/testsúlykg.
• Aszpartam: pozitívuma, hogy nincs kesernyés mellékíze, viszont melegítés hatására elveszti édességét. A napi megengedett mennyisége 40 mg/testsúlykg.
• Aceszulfám-K: A szacharinnál kétszázszor édesebb anyag a szervezetben nem bomlik le, változatlan formában távozik, viszont ez is teljesen mesterséges édesítőszer. Megengedett mennyiség naponta 9 mg/testsúlykg.
• Szorbit, maltit, mannit: mindhárom anyag cukoralkohol, amelyet keményítő erjesztésével állítanak elő. Egyik sem annyira édes, mint a cukor, viszont jóval kevesebb az energiatartalmuk. Mivel lebontásukhoz nem szükséges inzulin, cukorbetegek is fogyaszthatják, viszont túlzott mennyiségben hasmenést, bélmorgást, puffadást okozhatnak.
• Melyiket fogyasszuk?

Köztudott, hogy a túlzott cukorfogyasztás amellett, hogy hizlal, károsítja a vese szűrőrendszerét, emeli a vér inzulinszintjét, és tulajdonképpen az egész anyagcserére vonatkozó következményei vannak.

A mesterséges édesítőknek lehet keserű mellékíze, allergiás reakciókat, puffadást válthatnak ki, és bár eddig még nem igazolták, sokan rákkeltő hatást is tulajdonítanak nekik.

A Stevia nevű édes növénynek talán a legkevesebb a mellékhatása, a legjobb azonban, ha semmiféle édesítőből, cukorból nem használunk túl sokat és hagyjuk a természetes ízeket érvényesülni.

(www.oxygenmedical.hu)