KETOGÉN DIÉTA – KINEK AJÁNLOTT ÉS KINEK TILOS?

KETOGÉN DIÉTA – KINEK AJÁNLOTT ÉS KINEK TILOS?

Bár egyre nagyobb népszerűségnek örvend a ketogén diéta, nem árt, ha egy kicsit utánanézünk az eredetének, és annak, hogy mégis miért fejlesztették ki ezt a manapság fogyókúrás célokra használt étrendet. Fülöp Lili dietetikus szakvéleménye a rendkívül alacsony szénhidráttartalmú étrendről.

A ketogén diétát alapvetően az epilapszia étrendi kezelésére alkalmazták és alkalmazzák a mai napig is. Tudományos eredményei azzal magyarázhatóak, hogy a szervezet, az éhezés állapotában úgynevezett ketontesteket termel, amelyek a zsíranyagcsere melléktermékei és képesek energiát szolgáltatni a szervezetnek. Ha nem viszünk be szénhidrátokat a szervezetünkbe, akkor a zsírokból töltekezünk, ketózis állapotába kerülünk. Az epilepsziában alkalmazott dietoterápia nagyon szigorúan tartott zsírban gazdag étkezéseket takar, amelyet csak ellenőrzött orvosi keretek között lehet alkalmazni a gyógyszeres terápia mellett.

Ugye már látható, hogy egy rosszul összeállított ketogén étrend, akár az egészségre veszélyes is lehet? Teljesen átrendezi a szervezet energiafelhasználását, amely megterhelő, fárasztó folyamat, nem beszélve arról, hogy hosszú távon nehezen tartható.

Akkor mégis miért olyan sikeres?

A ketogén étrendre nincsen egységes gyakorlat, ami biztos, hogy a napi energiabevitel legnagyobb részét – körülbelül 40-75% között – a zsírokból fedezzük, míg csak maximum 10-15% jut a szénhidrátokra és a megmaradt rész a fehérjékre.

A diétánál kiiktatásra kerülnek a finomított szénhidrátok, pékáruk, cukrok, gyümölcsök és bizonyos zöldségek is. A low carb, tehát alacsony szénhidráttartalmú étkezési irányzat rövidtávon biztos fogyást ígér, főleg, ha a kalóriabevitelt is megszorítjuk, nincs ez máshogy a ketogén diétánál sem.

Mi fér bele?

Javasolt alapanyagok a különböző állati és növényi zsírok és olajok, a zsírosabb tej- és tejtermékek, a zsíros húsrészek, belsőségek, bizonyos mennyiségben a tojássárgája. Fogyaszthatóak még az alacsony szénhidráttartalmú zöldségek – pl. a cukkini, salátafélék és az olajos magvak, puffasztott gabonák is.

Nem javasoltak a hüvelyesek, magasabb szénhidráttartalmú zöldségek és gyümölcsök –pl. sütőtök, banán, sovány tejtermékek – pl. joghurt, kefir és a sovány húsok, halak sem.

Vigyázz!

A zöldségek és gyümölcsök kiiktatásával a bevitt rostok mennyisége is csökkenni fog, értékes, az emésztőszervrendszer optimális működése szempontjából elengedhetetlen élelmi anyagoktól esik el így a szervezet.

A hosszú távú alacsony szénhidrátfogyasztás negatív hatással bír az idegrendszerre, koncentrációnkra egyaránt, hiszen minimum 120 gramm szükséges belőle naponta, csak az agyi funkciók ellátásához.

Anyagcserebetegségek, szív-érrendszeri betegségek, várandósság alatt TILOS, de egészséges felnőtt embereknél is csak gondosan megtervezett, dietetikus által beállított értékek alapján javasolom a diéta bevezetését.